hivatalos megnevezés: Jasov, magyar megnevezés: Jászó (település), kód: [521493], járás: Kassa – környéke [806], kerület: Kassai kerület [8]

Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1303, ebből 1199 (92,0%) magyar, 50 (3,8%) szlovák; [2011] – 3351, ebből 2404 (71,7%) szlovák, 237 (7,1%) magyar, 198 (5,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1567 (46,8%) szlovák, 879 (26,2%) roma, 378 (11,3%) magyar. V: [2011] – 2166 r. k., 48 gör. kat., 21 ref., 6 ev. – Egykori bányaváros, hegyeiben aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Premontrei prépostságát Könyves Kálmán király alapította a 12. sz. végén; a prépostság franciaparkkal övezett, rendházból és a Keresztelő Szt. János-templomból álló épületegyüttese jelenlegi barokk és rokokó formáját az 1750–66 közötti átépítése során kapta. Egykor itt őrizték a rend országos levéltárát, 1770-ben alapított több ezer kötetes rendi könyvtárában ma is számos kódexet, oklevelet, kéziratot és misekönyvet őriznek. A község r. k. temploma a 15. sz.-ban épült barokk stílusban. A ~ fölötti Szikla-hegyen a Károly Róbert király által 1317 körül építtetett, de a 15. sz. elején elpusztult Jászóvár romjai láthatók. A várhegy alatti Jászói-cseppkőbarlang, valamint a Jászói-tölgyesek természetvédelmi terület; a barlang, amelyben paleolit, neolit, réz-, bronz- és vaskori leleteket tártak fel, a mai Szl. legrégebben, 1846 óta látogatható barlangja. A falu környéke kedvelt üdülőhely, nyári művelődési táborok gyakori színhelye, a Csemadok 1998 óta itt rendezi meg a Jászói Nyári Egyetemet. 1950-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Jászóváralját.

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások