Késmárk [Kežmarok]

Város és járási székhely a Szepesi-medence ÉK-i részén, a Magas-Tátra és a Lőcsei-hegység között, a Poprád folyó völgyében, Poprádtól ÉK-re. L: [1921] – 6466, ebből 2507 (38,8%) szlovák, 2449 (37,9%) német, 930 (14,4%) zsidó, 280 (4,3%) magyar; [2011] – 16 832, ebből 14 261 (84,7%) szlovák, 202 (1,2%) roma, 102 (0,6%) cseh és morva, 61 (0,4%) német, 23 (0,1%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 185 (84,3%) szlovák, 192 (1,1%) roma, 108 (0,6%) cseh, 64 (0,4%) német, 32 (0,2%) magyar. V: [2011] – 11 202 r. k., 674 ev., 442 gör. kat., 28 ref., 1 (0,01%) izr. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, 1380-tól szabad királyi városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi címmel rendelkezett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1996 óta járási székhely. Zsidó lakosságát a második vh. idején koncentrációs táborokba deportálták, német lakosságát a háború után kitelepítették Németországba. – Egyik legjelentősebb műemléke a 14–15. sz.-ban késő gótikus stílusban emelt, majd 1596–1601 között reneszánsz stílusban átépített Thököly-vár, amely jelenleg az 1928-ban alapított Városi Múzeumnak ad helyet. R. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemploma 1444–98 között gótikus stílusban épült, a 16. sz. végén reneszánsz stílusban alakították át; a templom melletti pártázatos harangtorony 1586–91 közötti reneszánsz építmény. Az 1541–53 között reneszánsz stílusban emelt városházát később copf stílusban építették át, a barokk r. k. (Szűz Mária-) templomot 1654-ben, ev. fatemplomát 1687–1717 között, eklektikus stílusú új ev. templomát 1879–92 között emelték. Ebben a templomban kapott helyet a törökországi Izmirből 1906-ban hazahozott Thököly Imre fejedelem mauzóleuma.Iparágai közül a textil-, élelmiszer-, építőanyag- és bútoripar számottevő. Jelentős turisztikai központ, a magas-tátrai turizmus egyik kiindulási helye. 1920–45 között itt volt az 1873-ban alapított, s 1884-ig ~on székelő első magyarországi turistaegyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület hagyományaira építő német Karpathenverein központja. – 1974–92 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Leibic (Ľubica), 1974–95 között Kisszalók (Malý Slavkov).