Késmárk [Kežmarok] /település/
hivatalos megnevezés: Kežmarok, magyar megnevezés: Késmárk (település), kód: [523585], járás: Késmárk [703], kerület: Eperjesi kerület [7]
Város és járási székhely a Szepesi-medence ÉK-i részén, a Magas-Tátra és a Lőcsei-hegység között, a Poprád folyó völgyében, Poprádtól ÉK-re. L: [1921] – 6466, ebből 2507 (38,8%) szlovák, 2449 (37,9%) német, 930 (14,4%) zsidó, 280 (4,3%) magyar; [2011] – 16 832, ebből 14 261 (84,7%) szlovák, 202 (1,2%) roma, 102 (0,6%) cseh és morva, 61 (0,4%) német, 23 (0,1%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 185 (84,3%) szlovák, 192 (1,1%) roma, 108 (0,6%) cseh, 64 (0,4%) német, 32 (0,2%) magyar. V: [2011] – 11 202 r. k., 674 ev., 442 gör. kat., 28 ref., 1 (0,01%) izr. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, 1380-tól szabad királyi városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi címmel rendelkezett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1996 óta járási székhely. Zsidó lakosságát a második vh. idején koncentrációs táborokba deportálták, német lakosságát a háború után kitelepítették Németországba. – Egyik legjelentősebb műemléke a 14–15. sz.-ban késő gótikus stílusban emelt, majd 1596–1601 között reneszánsz stílusban átépített Thököly-vár, amely jelenleg az 1928-ban alapított Városi Múzeumnak ad helyet. R. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemploma 1444–98 között gótikus stílusban épült, a 16. sz. végén reneszánsz stílusban alakították át; a templom melletti pártázatos harangtorony 1586–91 közötti reneszánsz építmény. Az 1541–53 között reneszánsz stílusban emelt városházát később copf stílusban építették át, a barokk r. k. (Szűz Mária-) templomot 1654-ben, ev. fatemplomát 1687–1717 között, eklektikus stílusú új ev. templomát 1879–92 között emelték. Ebben a templomban kapott helyet a törökországi Izmirből 1906-ban hazahozott Thököly Imre fejedelem mauzóleuma.Iparágai közül a textil-, élelmiszer-, építőanyag- és bútoripar számottevő. Jelentős turisztikai központ, a magas-tátrai turizmus egyik kiindulási helye. 1920–45 között itt volt az 1873-ban alapított, s 1884-ig ~on székelő első magyarországi turistaegyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület hagyományaira építő német Karpathenverein központja. – 1974–92 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Leibic (Ľubica), 1974–95 között Kisszalók (Malý Slavkov).Települési adatok 1880 és 2011 között
A népesség számának változása
A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása
Közigazgatási változás
Népszámlálások
Megye | Prešovský kraj (7) |
---|---|
Járás | Kežmarok (703) |
Település | Kežmarok |
Népességszám | 16832 |
Nemzetisegi megoszlas
Anyanyelvi megoszlás
Vallási megoszlás
Megye | Eperjesi kerület [Prešovský kraj] (7) |
---|---|
Járás | Késmárk [Kežmarok] (703) |
Település | Késmárk [Kežmarok] |
Népességszám | 17383 |
Nemzetisegi megoszlas
Anyanyelvi megoszlás
Vallási megoszlás
Megye | Eperjesi kerület [Prešovský kraj] (7) |
---|---|
Járás | Poprád [Poprad] (3431) |
Település | Késmárk [Kežmarok] (34311090) |
Népességszám | 20294 |
Nemzetisegi megoszlas
Vallási megoszlás
Megye | Kelet-szlovákiai Kerület [Východoslovenský kraj] (4) |
---|---|
Járás | Poprád [Poprad] (406) |
Település | Késmárk [Kežmarok] |
Népességszám | 17570 |
Nemzetisegi megoszlas
Megye | Kelet-szlovákiai Kerület [Východoslovenský kraj] (4) |
---|---|
Járás | Poprád [Poprad] (406) |
Település | Késmárk [Kežmarok] |
Népességszám | 9917 |
Nemzetisegi megoszlas
Járás | Késmárki (20) |
---|---|
Település | Késmárk [Kežmarok] (34311090) |
Népességszám | 7228 |
Nemzetisegi megoszlas
Vallási megoszlás
Megye | Liptószentmiklós (XIX) |
---|---|
Járás | Késmárki |
Település | Kežmarok |
Népességszám | 6466 |
Terület | 55,35 [ha] |
Nemzetisegi megoszlas
Vallási megoszlás
Megye | Szepes (3400) |
---|---|
Járás | rendezett tanácsú város (rtv) |
Település | Késmárk [Kežmarok] (34311090) |
Jogállás | rendezett tanácsú város,i székhely |
Népességszám | 6317 |
Anyanyelvi megoszlás
Vallási megoszlás
Megye | Szepes |
---|---|
Járás | rendezett tanácsú város |
Település | Késmárk |
Jogállás | rendezett tanácsú város |
Népességszám | 5606 |
Terület kataszteri holdakban | 9618 [kh] |
Házak száma | 717 |
Anyanyelvi megoszlás
Vallási megoszlás
Egyéb adatok
Jelenlévő polgari népesség | 5590 |
---|---|
Jelenlévő katonai népesség | 16 |
A jelenlevők közül külföldi honos | 645 |
Külföldön távol lévő | 10 |
Ír és olvas | 3883 |
Lakóházak
Összesen | 717 |
---|---|
kőből vagy téglából | 527 |
fából vagy más anyagból | 190 |
cserép-, palatetővel | 142 |
zsindely- v. deszka tetővel | 575 |
Megye | Szepes [Spiš] |
---|---|
Járás | rendezett tanácsú város [mesto so zriadeným magistrátom] |
Település | Késmárk rtv. [Kežmarok] |
Népességszám | 4897 |
Anyanyelvi megoszlás
Vallási megoszlás
Megye | Szepes |
---|---|
Járás | rendezett tanácsú város |
Település | Késmárk |
Jogállás | rendezett tanácsú város |
Népességszám | 4475 |
Házak száma | 523 |
Anyanyelvi megoszlás
Vallási megoszlás
Egyéb adatok
Vasútállomás | nincs |
---|---|
Hajóállomás | nincs |
Postaállomás | van |
Távirda | van |
Gyógyvíz | nincs |
Pénzintézetek össztőkéje | 200000 |
Egy főre eső pénzintézeti tőke | 45 |
Bankok száma | 1 |
Bankok összegzett tőkéje (korona) | 200000 |
Takarékpénztárak száma | nincs |
Szövetkezetek száma | 1 |
Laksűrűség (lakosság/házak száma) | 8,56 |
Kategorizált laksűrűség | Magas (8 főnél több) |
Nepességkategóriak | 1000-4999 fő |
Írni-olvasni tudó | 2814 |
Összes egylet száma | 11 |
10000 főre jutó egyletek száma (egyletszám*10000)/össznépesség | 24,58 |
Egyleti tagok összesen | 2559 |
Hibát talált?
Üzenőfal