Település - Népszámlálási és települési adatok 1880 és 2011 között

Az adatbázis tartalmazza a települések magyar és szlovák megnevezését, hivatalos 6 számjegyű kódját, közigazgatási állapotát és a népszámlálási és települési adatokat 1880 és 2011 között.

Homonna [Humenné] /település/

hivatalos megnevezés: Humenné, magyar megnevezés: Homonna (település), kód: [520004], járás: Homonna [702], kerület: Eperjesi kerület [7]

Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593 (78,7%) szlovák, 2669 (7,6%) ruszin és ukrán, 818 (2,3%) roma, 191 (0,5%) cseh és morva, 61 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 26 107 (74,5%) szlovák, 3544 (10,1%) ruszin és ukrán, 931 (2,7%) roma, 189 (0,5%) cseh, 88 (0,3%) magyar, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 765 r. k., 7310 gör. kat., 1805 gör. kel., 316 ev., 141 jehovista, 125 ref., 6 izr. – Egykor országos vásárairól és kézműiparáról neves alföldi jellegű mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. Legjelentősebb műemléke a régi vízivár helyén 1610-ben reneszánsz stílusban épült, majd a 18. sz.-ban barokk, a 20. sz. elején neobarokk stílusban átalakított Homonnai-, majd Andrássy-kastély, amely az 1960-ban alapított járási honismereti múzeum székhelye; parkjában a Kárpátok népi építészetét bemutató skanzen található. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 14. sz.-ban, a ferencesek később barokkosított temploma és kolostora a 15. sz.-ban gótikus, gör. kat. temploma 1767-ben barokk-klasszicista, zsinagógája 1795-ben rokokó, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1891-ben szecessziós, ref. temploma a 19. sz. végén neogótikus stílusban épült, gör. kel. templomát 1995-ben emelték. A második vh. utáni erőteljes iparosítás következtében jelenleg jelentékeny vegyiparral, ezenkívül építőanyag- és élelmiszeriparral rendelkezik, s Felső-Zemplén gazdasági és kulturális központja. 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Kurucfalvát (Kudlovce), 1971–90 között hozzá tartozott Várjeszenő (Jasenov), 1971–99 között Lácfalva (Lackovce).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások


MegyePrešovský kraj (7)
JárásHumenné (702)
TelepülésHumenné
Népességszám35053

Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID17468
Módosítás dátuma2020. szeptember 6.

A településhez kapcsolódó egyéb adatok

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Csemadok művészeti együttesek

Not Found

Repertóriumok

Not Found

Kisnyomtatványok

Not Found

Néprajzi adattár

Not Found

Felvidéki település-mustra (a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisa)

HAGYOMÁNYOK
Szöveges gyűjtések0
Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis0
Népzenei gyűjtések adatbázisa0
Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum0
Szlovákiai Magyar Néptánc Adatbázis0
Népi játékok0
Kvízek0
Felvidéki értéktár0
JELEK
Emlékhelyek a Felvidéken0
Publikációk0
Folyóiratok0
Rendezvények, ünnepélyek0
Csemadok Fotóarchívum0
Régi fotók a Felvidéken0
KÖZÖSSÉGEK
Csemadok szervezetek megalakulásatalálat: 1
Csemadok alapszervezetektalálat: 1
Művészeti együttesek0
Csemadok területi választmányok0
Könnyűzenei együttesek0
Értéktár Bizottságok0
SZEMÉLYISÉGEK
Országos rendezvények eredményei0
Jeles felvidéki személyiségek0
A Szövetség személyiségei, kitüntetettjeitalálat: 3
Kézművesek adatbázisa0

Hibát talált?

Üzenőfal