Szlovákiai Magyar Adatbank - Települések » Homonna [Humenné] Homonna [Humenné] – Szlovákiai Magyar Adatbank – Települések
szerda, május 21, 2025

Homonna [Humenné]

Az adatbázis tartalmazza a települések magyar és szlovák megnevezését, hivatalos 6 számjegyű kódját, közigazgatási állapotát és a népszámlálási és települési adatokat 1880 és 2011 között.

Homonna [Humenné] /település/

20 ápr 2012

hivatalos megnevezés: Humenné, magyar megnevezés: Homonna (település), kód: [520004], járás: Homonna [702], kerület: Eperjesi kerület [7]

Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593 (78,7%) szlovák, 2669 (7,6%) ruszin és ukrán, 818 (2,3%) roma, 191 (0,5%) cseh és morva, 61 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 26 107 (74,5%) szlovák, 3544 (10,1%) ruszin és ukrán, 931 (2,7%) roma, 189 (0,5%) cseh, 88 (0,3%) magyar, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 765 r. k., 7310 gör. kat., 1805 gör. kel., 316 ev., 141 jehovista, 125 ref., 6 izr. – Egykor országos vásárairól és kézműiparáról neves alföldi jellegű mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. Legjelentősebb műemléke a régi vízivár helyén 1610-ben reneszánsz stílusban épült, majd a 18. sz.-ban barokk, a 20. sz. elején neobarokk stílusban átalakított Homonnai-, majd Andrássy-kastély, amely az 1960-ban alapított járási honismereti múzeum székhelye; parkjában a Kárpátok népi építészetét bemutató skanzen található. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 14. sz.-ban, a ferencesek később barokkosított temploma és kolostora a 15. sz.-ban gótikus, gör. kat. temploma 1767-ben barokk-klasszicista, zsinagógája 1795-ben rokokó, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1891-ben szecessziós, ref. temploma a 19. sz. végén neogótikus stílusban épült, gör. kel. templomát 1995-ben emelték. A második vh. utáni erőteljes iparosítás következtében jelenleg jelentékeny vegyiparral, ezenkívül építőanyag- és élelmiszeriparral rendelkezik, s Felső-Zemplén gazdasági és kulturális központja. 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Kurucfalvát (Kudlovce), 1971–90 között hozzá tartozott Várjeszenő (Jasenov), 1971–99 között Lácfalva (Lackovce).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások


MegyePrešovský kraj (7)
JárásHumenné (702)
TelepülésHumenné
Népességszám35053

Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID17468
Módosítás dátuma2020. szeptember 6.

A településhez kapcsolódó egyéb adatok

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

további találatok →

Csemadok alapszervezetek

további találatok →

Csemadok művészeti együttesek

Not Found

Bibliográfiák

további találatok →

Repertóriumok

Not Found

Kronológiák

további találatok →

Kisnyomtatványok

Not Found

Néprajzi adattár

Not Found

Felvidéki település-mustra (a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisa)

HAGYOMÁNYOK
Szöveges gyűjtések
Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis
Népzenei gyűjtések adatbázisa
Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum
Szlovákiai Magyar Néptánc Adatbázis
Népi játékok
Kvízek
Felvidéki értéktár
JELEK
Emlékhelyek a Felvidéken
Publikációk
Folyóiratok
Rendezvények, ünnepélyek
Csemadok Fotóarchívum
Régi fotók a Felvidéken
KÖZÖSSÉGEK
Csemadok szervezetek megalakulása
Csemadok alapszervezetektalálat: 1
Művészeti együttesek0
Csemadok területi választmányok0
Könnyűzenei együttesek0
Értéktár Bizottságok
SZEMÉLYISÉGEK
Országos rendezvények eredményei
Jeles felvidéki személyiségek
A Szövetség személyiségei, kitüntetettjei
Kézművesek adatbázisa0

Hibát talált?

Üzenőfal







    Kövess minket!

    Kövess minket!