hivatalos megnevezés: Chotín, magyar megnevezés: Hetény (település), kód: [501158], járás: Komárom [401], kerület: Nyitrai kerület [4]

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1755, ebből 1743 (99,3%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 1383, ebből 1157 (83,7%) magyar, 201 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1211 (87,6%) magyar, 153 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 815 ref., 356 r. k., 19 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1792-ben barokk-klasszicista stílusban épült, falán emléktábla őrzi a gályarabságra hurcolt Szentpétery Márton protestáns lelkész emlékét. Lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett ~i kézimunkák. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a ~i kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. 1994-ben avatták fel a helyi születésűTarczy Lajos (1807–81) filozófus, természettudós emléktábláját, Nagy János alkotását, s évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat. A falu belterületén honfoglalás kori, a Disznólegelőn 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt, a falu határában szkíta temetőt és Árpád-kori települést tártak fel. A községtől ÉK-re található melegkedvelő növények és rovarfajták lelőhelyét 1953-ban 4 ha területen természetvédelmi területté (Hetényi-homokdombok) nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zajos Ernő: Hetény, az én falum (1998).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások