Település - Népszámlálási és települési adatok 1880 és 2011 között

Az adatbázis tartalmazza a települések magyar és szlovák megnevezését, hivatalos 6 számjegyű kódját, közigazgatási állapotát és a népszámlálási és települési adatokat 1880 és 2011 között.

Hetény [Chotín] /település/

hivatalos megnevezés: Chotín, magyar megnevezés: Hetény (település), kód: [501158], járás: Komárom [401], kerület: Nyitrai kerület [4]

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1755, ebből 1743 (99,3%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 1383, ebből 1157 (83,7%) magyar, 201 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1211 (87,6%) magyar, 153 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 815 ref., 356 r. k., 19 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1792-ben barokk-klasszicista stílusban épült, falán emléktábla őrzi a gályarabságra hurcolt Szentpétery Márton protestáns lelkész emlékét. Lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett ~i kézimunkák. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a ~i kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. 1994-ben avatták fel a helyi születésűTarczy Lajos (1807–81) filozófus, természettudós emléktábláját, Nagy János alkotását, s évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat. A falu belterületén honfoglalás kori, a Disznólegelőn 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt, a falu határában szkíta temetőt és Árpád-kori települést tártak fel. A községtől ÉK-re található melegkedvelő növények és rovarfajták lelőhelyét 1953-ban 4 ha területen természetvédelmi területté (Hetényi-homokdombok) nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zajos Ernő: Hetény, az én falum (1998).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások


MegyeNitriansky kraj (4)
JárásKomárno (401)
TelepülésChotín
Népességszám1383

Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID17600
Módosítás dátuma2020. szeptember 6.
HAGYOMÁNYOK
Szöveges gyűjtések
Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis
Népzenei gyűjtések adatbázisa
Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum
Szlovákiai Magyar Néptánc Adatbázis
Népi játékok
Kvízek
Felvidéki értéktár
JELEK
Emlékhelyek a Felvidéken
Publikációk
Folyóiratok
Rendezvények, ünnepélyek
Csemadok Fotóarchívum
Régi fotók a Felvidéken
KÖZÖSSÉGEK
Csemadok szervezetek megalakulása
Csemadok alapszervezetektalálat: 4
Művészeti együttesektalálat: 4
Csemadok területi választmányoktalálat: 4
Könnyűzenei együttesektalálat: 4
Értéktár Bizottságok
SZEMÉLYISÉGEK
Országos rendezvények eredményei
Jeles felvidéki személyiségek
A Szövetség személyiségei, kitüntetettjei
Kézművesek adatbázisatalálat: 3

Hibát talált?

Üzenőfal