hivatalos megnevezés: Zvolen, magyar megnevezés: Zólyom (település), kód: [518158], járás: Zólyom [611], kerület: Besztercebányai kerület [6]

Város és járási székhely a Zólyomi-medencében, a Garam folyó bal partján, Besztercebányától D-re. L: [1921] – 8917, ebből 8294 (93,0%) szlovák, 283 (3,2%) magyar, 132 (1,5%) német, 101 (1,1%) zsidó; [2011] – 43 318, ebből 36 201 (83,5%) szlovák, 372 (0,9%) cseh és morva, 343 (0,8%) roma, 158 (0,4%) magyar, 16 (0,04%) német, 6 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 36 208 (83,6%) szlovák, 398 (0,9%) cseh, 233 (0,5%) magyar, 127 (0,3%) roma, 23 (0,1%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 18 724 r. k., 5038 ev., 313 gör. kat., 166 metodista, 135 jehovista, 121 gör. kel., 47 ref., 17 izr. – A középkorban jobbára német polgársággal rendelkező város a 18. sz.-ig Zólyom vármegye székhelye volt. 1243-ban szabad királyi város, 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–28 között a Zólyomi zsupa székhelye volt. – Legjelentősebb műemléke az 1350–70 között épült, a 16. sz. második felében reneszánsz stílusban átalakított, s a török elleni végvárrendszer részévé vált Zólyom vára, Balassi Bálint szülőhelye. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1381–90 között gótikus stílusban épült, a reneszánsz alapokon álló városháza 17. sz.-i építmény. Ev. püspöki székhely, Honismereti Múzeuma 1944-ben, a Jozef Gregor Tajovský Színház 1949-ben, Műszaki Egyeteme (1991-ig Erdészeti és Faipari Főiskola) 1946-ban létesült. A város Szl. egyik legnagyobb vasúti csomópontja, iparosodása a 19. sz. második felében, vasútvonalai átadása után kezdődött. Jelenleg jelentékeny fafeldolgozó, gép-, élelmiszer- és építőanyag-iparral rendelkezik. – Az 1970–80-as években közigazgatásilag ~hoz csatoltak számos környező települést.

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások