Rózsahegy [Ružomberok]

Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar, 14 (0,1%) roma; [2011] – 28 400, ebből 25 912 (91,2%) szlovák, 177 (0,6%) cseh és morva, 176 (0,6%) roma, 35 (0,1%) magyar, 8 (0,03%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 25 705 (90,5%) szlovák, 216 (0,8%) cseh, 181 (0,6%) roma, 57 (0,2%) magyar, 10 (0,04%) német, 1 jiddis. V: [2011] – 19 718 r. k., 1339 ev., 155 gör. kat., 15 ref., 9 izr. – Német telepesek által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak. 1908-ban rendezett tanácsú város lett; 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban, 1960- ban elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. 1940-45 között a Tátrai zsupa székhelye volt. – A Vág és a Revúca összefolyásánál álló, 14. sz.-i Zsófia-kastély eredetileg gótikus vízivárnak épült. R. k. (Szt. András-) plébániatemploma a 14. sz. elején gótikus, a piaristák Szt. Kereszt-temploma és kolostora a 19. sz. elején empire, a városháza 1895-ben neobarokk stílusban épült; zsinagógáját 1880-ban emelték. A közigazgatásilag ~hez tartozó Csernova (Černová) r. k. (Szűz Mária-) templomát 1907-ben neogótikus stílusban emelték, Vlkolinec (Vlkolínec) falu szabadtéri múzeumát 1993-ban az UNESCO világörökségének részévé nyilvánították. A Liptói Múzeum 1912-ben, a helyi születésűĽudovít Fulla nemzeti művész képtára 1969-ben, a Katolikus Egyetem 2000-ben nyílt meg. ~ jelenleg a szlovákiai papír- és cellulózipar központja, ezenkívül fa-, textil-, élelmiszer- és nyomdaipara jelentős. – 1976-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hrboltó (Hrboltová) községet.