Település - Népszámlálási és települési adatok 1880 és 2011 között

Az adatbázis tartalmazza a települések magyar és szlovák megnevezését, hivatalos 6 számjegyű kódját, közigazgatási állapotát és a népszámlálási és települési adatokat 1880 és 2011 között.

Léva [Levice] /település/

hivatalos megnevezés: Levice, magyar megnevezés: Léva (település), kód: [502031], járás: Léva [402], kerület: Nyitrai kerület [4]

Város és járási székhely a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Selmeci-hegység DNy-i előterében, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 10 343, ebből 6676 (64,5%) magyar, 2960 (28,6%) szlovák, 331 (3,2%) zsidó, 215 (2,1%) német; [2011] – 34 844, ebből 27 050 (77,6%) szlovák, 3202 (9,2%) magyar, 248 (0,7%) cseh és morva, 153 (0,4%) roma, 12 (0,03%) német, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 26 609 (76,4%) szlovák, 3665 (10,50%) magyar, 236 (0,7%) cseh, 75 (0,2%) roma, 11 (0,03%) német, 4 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 343 r. k., 2142 ev., 1216 ref., 483 testvéregyházbeli, 119 gör. kat., 15 izr. – A hegyvidék és a síkság határán fekvő ~ jelentős mezőváros, a 14–17. sz.-ban egyben Bars vármegye székhelye volt. A 16. sz.-tól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. A magyar közigazgatás idején (1938–44) az egyesített Bars-Hont vármegye székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – A város közepén találhatók az egykor a török elleni végvárrendszer részét képező ~ várának romjai; az alsó várudvaron 1571-ben emelt Dobó-kastély ma az 1927-ben alapított Barsi Múzeumnak ad otthont. A ferencesek reneszánsz alapokon álló (Szt. József-) temploma és kolostora 1675-ben barokk, az ugyancsak régebbi alapokon emelt Szt. Mihály-plébániatemplom 1773–80 között klasszicista, a ref. templom 1785–88 között copf, az ev. templom 1843-ban klasszicista, a zsinagóga 1857-ben szintén klasszicista stílusban épült. Az Esterházy-kastélyt 1734-ben barokk, a Schoeller-kastélyt 1868-ban neoklasszicista, az egykori városházát 1902-ben eklektikus stílusban emelték. Jelentős régészeti lelőhely, vaskori kelta pénzleletekkel, népvándorlás kori, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokkal, a Baratka-dombon 12. sz.-i erőd és román kori templom romjaival. – A város a Garam menti magyarság szellemi és kulturális központja. A szlovákiai magyar ev. egyházközségek 1922-ben itt hozták létre a Szlovákiai Magyar Ev. Szövetséget, amely 1938-ig Evangélikus Lap címmel kétheti lapot is megjelentetett. 1926-ban ugyancsak ~n alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége, 1921-ben pedig a Szlovákiai Magyar Tanítók Egyesülete, s itt volt az 1935-ben létrejött Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának székhelye is. 1984 óta ~n és a Lévai járás magyarlakta településein rendezik meg a Juhász Gyula Irodalmi és Kulturális Napokat, s 1992-ben itt ült össze első alkalommal az Értelmiségi Fórum, a szlovákiai magyar értelmiségiek tanácskozása. A két vh. között Bars, Lévai Hírlap és Lévai Újság címmel jelentek meg magyar nyelvű lapok a városban; az 1950-es években Hlas roľníka – Földműves Szava, az 1960-as évektől Pohronie – Garamvölgye címmel jelent meg a kétnyelvű járási hetilap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Juhász Gyula Alapiskola) rendelkezett. Az első vh. után szlovák tanítási nyelvűvé változtatott gimnáziumában 1926-ig, majd 1958–75 között, 1950-ben alapított óvónőképző pedagógiai szakközépiskolájában az 1980-as évekig nyitottak magyar osztályokat. A magyar középiskola pótlására 2001-ben nyílt meg a lévai ref. egyházközség által alapított ref. egyházi gimnázium. Iparágai közül legjelentősebb a ruházati, élelmiszer- és építőanyag-ipar. – 1976-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hontkiskért és Hontvarsányt, 1986-ban Csánkot és Horhit. – Ir. Švoliková, Marta (összeáll.): Levice. Monografia mesta (2010)

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások


MegyeNitriansky kraj (4)
JárásLevice (402)
TelepülésLevice
Népességszám34844

Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID19604
Módosítás dátuma2015. október 22.

A településhez kapcsolódó egyéb adatok

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Csemadok művészeti együttesek

Not Found

Felvidéki település-mustra (a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisa)

HAGYOMÁNYOK
Szöveges gyűjtések0
Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis0
Népzenei gyűjtések adatbázisa0
Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum0
Szlovákiai Magyar Néptánc Adatbázis0
Népi játékok0
Kvízek0
Felvidéki értéktártalálat: 1
JELEK
Emlékhelyek a Felvidékentalálat: 25
Publikációktalálat: 1
Folyóiratok0
Rendezvények, ünnepélyek0
Csemadok Fotóarchívumtalálat: 3
Régi fotók a Felvidékentalálat: 3
KÖZÖSSÉGEK
Csemadok szervezetek megalakulásatalálat: 1
Csemadok alapszervezetektalálat: 2
Művészeti együttesektalálat: 2
Csemadok területi választmányoktalálat: 1
Könnyűzenei együttesek0
Értéktár Bizottságok0
SZEMÉLYISÉGEK
Országos rendezvények eredményeitalálat: 12
Jeles felvidéki személyiségektalálat: 4
A Szövetség személyiségei, kitüntetettjeitalálat: 20
Kézművesek adatbázisatalálat: 1

Hibát talált?

Üzenőfal