hivatalos megnevezés: Nové Zámky, magyar megnevezés: Érsekújvár (település), kód: [503011], járás: Érsekújvár [404], kerület: Nyitrai kerület [4]

Város és járási székhely a Kisalföldön, a Nyitra-folyó jobb partján, Nyitrától D-re. L: [1921] – 19 023, ebből 9378 (49,3%) magyar, 7686 (40,4%) szlovák, 1455 (7,6%) zsidó, 235 (1,2%) német; [2011] – 39 646, ebből 25 618 (64,6%) szlovák, 8863 (22,4%) magyar, 226 (0,6%) cseh-morva, 46 (0,1%) roma, 27 (0,1%) zsidó, 18 (0,05%) német nemzetiségű. A: [2011] – 24 089 (60,8%) szlovák, 10 128 (25,5%) magyar, 228 (0,6%) cseh, 111 (0,3%) roma, 28 (0,01%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 23 385 r. k., 1011 ev., 880 ref., 190 jehovista, 74 gör. kat., 59 izr. – Várát Esztergom eleste után, 1545–46-ban Várday Pál esztergomi érsek építtette a török elleni védekezésül. 1663–85 között török kézen volt, majd a Rákóczi-szabadságharc után felrobbantották. Az erődítményen kívül kialakult település 1691-ben mezővárosi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Nyitra-Pozsony vármegye székhelye volt. A második vh. végén, 1944. okt.-ben és 1945. márc.-ban stratégiai fontosságú vasútállomása miatt három súlyos légitámadás érte, amelyek elpusztították épületeinek kétharmadát és mintegy 2 ezer lakosát. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak jelentős részét pedig a második vh. után Mo.-ra telepítették, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. – A főterén álló r. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemplom, valamint a ferencesek (Assisi Szt. Ferenc-) temploma és kolostora a 17. sz.-ban barokk, r. k. kápolnája 1722-ben szintén barokk stílusban épült; zsinagógáját a 19. sz. második felében, ev. templomát 1905-ben, ref. templomát 1924-ben emelték. A vár egyetlen megmaradt bástyájára 1779-ben barokk stílusú kálváriát építettek. Anton Bernolák szlovák nyelvész, ~i r. k. plébános szobrát 1937-ben, Czuczor Gergely szobrát 1966-ban, a helyi születésű Kassák Lajos szobrát 1989-ben, az ~t városi rangra emelő Széchényi György esztergomi érsek szobrát 2005-ben emelték. Jelentős régészeti lelőhely: területén 1956–62 között 526 síros késő avar kori, 1969–70-ben 211 síros 10–12. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. – A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. 1936-ban ~ott mondták ki az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúzióját és az Egyesült Magyar Párt létrejöttét. A Csemadok 1960-ban itt rendezte meg az V. Országos Dal- és Táncünnepélyt, 1969 óta évente itt rendezi meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat, 1971 óta pedig háromévente a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok országos fesztiválját, a Csengő Énekszót. 1983-ban ~ban indult útjára a csehszlovákiai magyar pályakezdő irodalmárok Iródia mozgalma, s 1987-ben itt alakult meg a Stúdió erté művészeti műhely, amely évente megrendezi az alternatív művészet nemzetközi fesztiválját. – A két vh. között legjelentősebb lapjai az Érsekújvár és Vidéke, az Érsekújvár és Magyar Vidék, az Újvári Újság c. politikai és társadalmi hetilapok, valamint a Világosság c. r. k. oktatási folyóirat voltak. Az 1950-es években Rozorané medze – Felszántott Barázdák, 1960–67-ben Naša cesta – Mi Utunk, 1968–69-ben Novozámocké noviny – Érsekújvári Újság, később 1991-ig Heti Hírlap címmel jelent meg járási hetilapja. A városi hivatal 1991 óta jelenteti meg a Castrum Novum c. kétnyelvű havi-, majd hetilapot. Első múzeumát, az Érsekújvári Városi Múzeumot 1935-ben hozták létre, ez azonban 1945-ben a légitámadás áldozatául esett; a jelenlegi Járási Honismereti Múzeum 1956-ban létesült. – Önálló magyar tanítási nyelvű gimnáziummal 1925-ig, 1938–45 között, majd 2004 óta (Pázmány Péter Magyar tanítási nyelvű Gimnázium) rendelkezik; 1925–38 és 1952–2004 között a szlovák gimnázium melletti magyar tagozata volt. A gimnázium mellett a 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola),s vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Egészségépiskolája, Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolája és Kereskedelmi Akadémiája volt. – A város a Budapest-Bécs vasútvonal (1850) és az ahhoz csatlakozó Komárom-Nyitra vasútvonal megépítése óta jelentős vasúti csomópont, ami számos ipari üzem létrejöttét eredményezte. Jelenlegi legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és az élelmiszeripar. – Ir. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából (1932); Blaskovics József: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Nové Zámky – Érsekújvár – Neuhäusel 1897–1997 (1997); Szlovenszkói városképek (2002); Strba Sándor – Lang Tamás: Az érsekújvári zsidóság története (2004); Strba Katalin – Strba Sándor: Érsekújvár az irodalom tükrében (2006).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások