Tőketerebes [Trebišov]

Város és járási székhely az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, az Ondava folyó jobb partján, Nagymihálytól DNy-ra. L: [1921] – 5880, ebből 4860 (82,6%) szlovák, 357 (6,1%) zsidó, 299 (5,1%) magyar, 137 (2,3%) ruszin; [2011] – 24 401, ebből 17 400 (71,3%) szlovák, 3080 (12,6%) roma, 292 (1,2%) magyar, 100 (0,4%) ruszin és ukrán nemzetiségű. A: [2011] – 17 161 (70,3%) szlovák, 3150 (12,9%) roma, 402 (1,6%) magyar, 117 (0,5%) ruszin és ukrán. V: [2011] – 10 239 r. k., 5388 gör. kat., 741 ref., 487 gör. kel., 268 ev., 250 jehovista. – Egykori mezőváros, amelynek magyar lakossága idővel beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. Járási székhely 1928-ban lett, a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Sarlós Boldogasszony-) plébániatemplomát a 18. sz.-ban barokkosították, boltozatát rokokó falfestményekkel látták el. A pálosok egykori rendháza 1502-ben, klasszicista gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1825-ben, gör. kel. temploma az 1990-es években épült. Legjelentősebb műemléke az 1786-ban barokk-klasszicista stílusban emelt, majd a 19. sz. végén empire–neoreneszánsz stílusban átalakított Andrássy-kastély, amely jelenleg a Kelet-szlovákiai Múzeum Mezőgazdasági Történeti Múzeumának ad helyet. A kastély parkjában találhatók az egykori Párics várának romjai, valamint az Andrássy család 1893-ban épült neogótikus mauzóleuma. 1960–67 között Život južného Zemplína – Dél-Zempléni Élet, 1968–90 között Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja. A 20. sz. második felében jelentős élelmiszeripari központtá fejlődött. – 1988-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Miglészt (Milhostov).