hivatalos megnevezés: Šamorín, magyar megnevezés: Somorja (település), kód: [501905], járás: Dunaszerdahely [201], kerület: Nagyszombati kerület [2]

Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 3144, ebből 2731 (86,9%) magyar, 157 (5,0%) szlovák, 121 (3,8%) zsidó, 53 (1,7%) német; [2011] – 12 726, ebből 7309 (57,4%) magyar, 4365 (34,3%) szlovák, 5 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 7558 (59,4%) magyar, 4084 (32,1%) szlovák 5 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8298 r. k., 474 ref., 446 ev., 62 gör. kat., 18 izr. – A 15. sz.-ban rövid ideig szabad királyi városi, majd mezővárosi, 1876-tól 1899-ig rendezett tanácsú városi rangot viselő település volt, amelynek középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Járási székhelyi rangját 1960-ban veszítette el, ugyanekkor azonban ismét várossá nyilvánították. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. A 13. sz.-ban épült román kori templomát, amely 1789-ben került a ref. egyház használatába, 1449-ben gótikus stílusban építették át. A városháza a 16. sz.-ban reneszánsz, a paulánusok (Szűz Mária mennybevétele) temploma és rendháza 1778-ban barokk, ev. temploma 1784–85-ben barokk-klasszicista, ma kiállító- és hangversenyteremként működő zsinagógája 1912-ben historizáló stílusban épült. A Felső-Csallóköz kulturális és gazdasági központja: 1927-ben eredetileg itt hozták létre a Csallóközi Múzeumot, amely a második vh. utáni felszámolását követően 1964-ben Dunaszerdahelyen alakult újjá. 1976-ban helytörténeti múzeum jellegű Városi Honismereti Háza létesült, amely 1982 óta a Csallóközi Múzeum kihelyezett részlegeként működik. A város az 1991-ben alapított szlovákiai magyar kisebbségi könyvtár és levéltár, a Bibliotheca Hungarica és az 1996-ban létrejött Fórum Kisebbségkutató Intézet székhelye, 1990 óta itt rendezik meg a Samaria Régi Zenei Napokat. A két vh. között Somorja és Vidéke, az 1950-es években Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz címmel jelent meg járási hetilapja; a Somorja és Vidéke – Šamorín a okolie c. kétnyelvű közéleti lapja 1991 óta jelenik meg. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), 1954-ben alapított magyar tanítási nyelvű gimnáziummal (Madách Imre Gimnázium), 1968-ban alapított magyar tanítási nyelvű Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel, 1983-ban alapított vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Vendéglátóipari Szaktanintézettel rendelkezett. Jelenleg élelmiszer- és építőanyag-ipara jelentős; nagy hagyományokra visszatekintő méntelepén versenylovakat és tenyészméneket tenyésztenek. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Csölösztőt, 1976-ban Tejfalut, Bucsuházát és Királyfiát. – Ir. Fejezetek Somorja város történetéből (Strešňák Gábor–Végh László szerk., 2005); Somorja. Történelmi olvasókönyv (Bárdos Gábor–Presinszky Lajos–Végh László, 1996).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások