Szőgyén [Svodín]

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 3768, ebből 3733 (99,1%) magyar, 13 (0,3%) szlovák; [2011] – 2574, ebből 1808 (70,2%) magyar, 600 (23,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1927 (74,9%) magyar, 499 (19,4%) szlovák. V: [2011] – 2168 r. k., 36 ref., 18 ev., 14 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után, 1948-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Az egykori Németszőgyén régebbi alapokon álló r. k. (Nagyboldogasszony-) temploma 1799-ben klasszicista stílusban épült, Magyarszőgyén 13. sz.-i román stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1945 óta romokban áll. A helyi hagyomány szerint temetőjében nyugszik a Petőfi Sándor által megénekelt Pathó Pál magyarszőgyéni jegyző, Esztergom vármegye egykori alszolgabírója, akinek a községháza előtt álló szobrát 1999-ben avatták fel. A határában lévő Busahegyen az 1971–83 közötti ásatások során újkőkori, valamint réz-, bronz- és vaskori régészeti leleteket tártak fel, a falu 2005-ben alapított tájházában régészeti kiállítás is található. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Csongrády Lajos Alapiskola) és vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Magán Szakmunkásképző Intézettel rendelkezett. – Ir. Gábris József: Szőgyén (1995); Laczkó Gábor: Fénnyel írott történelem. XX. századi szőgyéni életképek (2008).