hivatalos megnevezés: Trenčín, magyar megnevezés: Trencsén (település), kód: [505820], járás: Trencsén [309], kerület: Trencséni kerület [3]

Város, járási és kerületi székhely a Vág völgyében, a Fehér-Kárpátok és a Sztrá- zsó-hegység között, Zsolnától DNy-ra. L: [1921] – 10 411, ebből 8942 (85,9%) szlovák, 567 (5,4%) zsidó, 341 (3,3%) magyar, 338 (3,2%) német; [2011] – 55 877, ebből 47 618 (85,2%) szlovák, 936 (1,7%) cseh és morva, 118 (0,2%) magyar, 47 (0,01%) német, 6 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 47 410 (84,8%) szlovák, 968 (1,7%) cseh, 155 (0,3%) magyar, 40 (0,07%) német, 8 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 30 297 r. k., 3039 ev., 242 gör. kat., 32 izr., 30 ref. – Az államalapítás korától várispánság központja, Trencsén vármegye székhelye volt. 1405-ben szabad királyi városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1922-ig a vármegye, 1940–45 között a Trencséni zsupa, 1996 óta a Trencséni kerület székhelye. – Legjelentősebb műemléke a középkori eredetű, a 16. sz.-ban reneszánsz stílusban átépített, 1790 óta azonban romokban álló várát felújították, látogatható. A várhegy alatt Kr. u. 179-ből származó sziklafelirat őrzi a kvádok elleni hadjárat során idáig előrenyomuló római légió Laugaritio nevű katonai táborának emlékét. R. k. (Szűz Mária születése) plébániatemploma 1324-ben gótikus stílusban épült, a 16. sz.-ban reneszánsz, a 17. sz. végén barokk stílusban alakították át. A vártorony 1543-ban, a piaristák barokk temploma és rendháza 1653–57 között, a barokk vármegyeháza 1761-ben, klasszicista stílusú ev. temploma 1794-ben, neoromán r. k. (Miasszonyunk-) temploma 1909-ben, historizáló stílusú zsinagógája 1911-ben épült. A város a Vág-völgy középső szakaszának közlekedési, kulturális és gazdasági központja. A Trencséni Múzeumot 1877-ben, az Alexander Dubček Egyetemet 1997-ben, a Menedzsment Egyetemet 1999-ben alapították. A 19. sz. második felétől a térség legiparosodottabb városa: jelenleg jelentékeny ruházati, gép-, élelmiszer-, építőanyag- és bútoriparral rendelkezik. – Az 1970–80-as években közigazgatásilag ~hez csatoltak számos környező települést.

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások