Tornalja [Tornaľa]

Város a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rimaszombattól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 2195, ebből 1811 (82,5%) magyar, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) zsidó; [2011] – 7509, ebből 4331 (57,7%) magyar, 2262 (30,1%) szlovák, 334 (4,4%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 4970 (66,2%) magyar, 1936 (25,8%) szlovák, 14 (0,2%) roma. V: [2011] – 3219r. k., 1254 ref., 426 ev., 133 jehovista, 60 gör. kat., 4 izr. – Mezőgazdasági jellegű kisváros, a Sajó-völgy piacközpontja, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. 1944-ig jelentős számú, lakosságának egyötödét kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságának elhurcolását s a magyar lakosság egy részének kitelepítését követően a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokkal telepítették be. Ref. temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, festett famennyezete 1768-ból való. Neogótikus stílusú r. k. (Jézus Szentséges Szíve) templomát 1930–31-ben, ev. templomát 1932–33-ban, a klasszicista Tornallyai-kúriát a 19. sz. első felében emelték. Határában késő bronzkori urnasírokat és vaskori leleteket tártak fel. A két vh. között Tornaljai Újság címmel társadalmi hetilapja, az 1950-es években A Mi Célunk címmel járási hetilapja jelent meg, jelenleg 1991 óta jelenik meg a városi önkormányzat Tornalja és Vidéke – Tornaľa a okolie c. kétnyelvű havilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola), vegyes, magyar–szlovák tanítási nyelvű gimnáziummal és Ruhaipari Szaktanintézettel rendelkezett, 1958-ban alapított magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolája 1986-ban szűnt meg. – Legjelentősebb iparágai a 20. sz. második felében telepített textilipar és gépgyártás. A város mellett ásványvízforrás és termálvizes strandfürdő található. – 1963-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Sajókirályit, 1971-ben Bejét és Sajószárnyát. – Ir. Gaál Imre: Száz év Tornalja történetéből (1848–1948) (2001).