hivatalos megnevezés: Rožňava, magyar megnevezés: Rozsnyó (település), kód: [525529], járás: Rozsnyó [808], kerület: Kassai kerület [8]

Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470 (2,4%) roma, 14 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 11 212 (56,9%) szlovák, 4606 (23,4%) magyar, 290 (1,5%) roma, 18 (0,09%) német. V: [2011] – 6511 r. k., 1790 ev., 1190 ref., 201 gör. kat., 197 metodista, 152 jehovista. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben a középkorban aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Hanyatló bányászata a 19. sz.-ban lendült fel újra, bányaműveiben jelenleg vasérc-, réz-, higany- és magnezit-kitermelés folyik. 1776 óta r. k. püspöki székhely. 1340-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. Középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz.-ban emelt gótikus építmény. Jelenlegi püspöki székesegyház. A város főtere négyzet alakú, itt található legtöbb műemléke: az 1658–87 között épült barokk r. k., ún. diáktemplom, a ferencesek 1733-ban emelt barokk temploma és kolostora, az 1778-ban emelt barokk-klasszicista püspöki palota, az 1810-ben épült empire stílusú városháza, az 1654-ben épült késő reneszánsz tűztorony és a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz kamaraház. Ev. temploma 1784–86-ban empire, ref. temploma 1905-ben neogótikus stílusban épült. Andrássy Franciska grófnő 1905-ben felavatott, 1972-ben azonban az Andrássyak krasznahorkai mauzóleuma elé száműzött márványszobrát 1993-ban helyezték vissza eredeti helyére, a város főterére. Kossuth Lajos 1907-ben ugyancsak a főtéren leleplezett, azonban 1919-ben és 1945-ben is ledöntött egész alakos bronz szobrát 2004-ben már nem eredeti helyén, hanem a Bányászati Múzeum közelében állították fel újra. – A város Gömör K-i részének kulturális és gazdasági központja. 1985 óta ~n rendezik meg a Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napokat, 1995 óta pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját. 1912-ben alapított Bányászati és Kohászati Múzeumát, valamint az 1903-ban megnyílt Rozsnyói Városi Múzeumot 1943-ban Rozsnyói Bányászati és Városi Múzeum néven egyesítették, majd 1967-ben Bányászati Múzeummá alakították át. A város és környéke hely- és kultúrtörténeti értékeinek feltárása és megőrzése céljával 1993-ban jött létre a Pákh Albert Társaság. – A két vh. között Sajó-Vidék, Rozsnyói Hírlap és Rozsnyói Híradó címmel jelentek meg politikai, közéleti hetilapjai; Református Egyház és Iskola, valamint Krisztus Királysága címmel hitbuzgalmi, Ifjúságunk címmel ifjúsági lapja látott napvilágot. Az 1950-es években A Földműves Új Útja, 1960–90 között Gömöri Hajnal, majd Gömöri Hírnök címmel jelent meg ~n járási hetilap. – Több évtizedes múltra visszatekintő premontrei gimnáziumát és ev. gimnáziumát 1919-ben egyaránt felszámolták, az újonnan létrehozott szlovák gimnázium magyar tagozata 1926-ig működhetett. 1938–45 között magyar tanítási nyelvű gimnáziuma, 1953–60 között pedagógiai iskolája volt. A 21. sz. elején állami (Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és ref. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és Egészségügyi Szakközépiskolával rendelkezett. Bányászati ipara mellett a gép-, élelmiszer- és ruházati ipara jelentős. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Sajóházát, 1960–90 között hozzá tartozott Csucsom, 1976–90 között Berzéte, Berzétekőrös és Jólész. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere (1973); Beke Zoltán – Kardos László (összeállította): A rozsnyói Kossuth-szobor története 1902–2002 (2002); Tököly Gábor: Rozsnyó k003).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások