hivatalos megnevezés: Krupina, magyar megnevezés: Korpona (település), kód: [518557], járás: Korpona [605], kerület: Besztercebányai kerület [6]

Város és járási székhely a Selmeci- és a Korponai-hegység között, a Korpona-patak völgyében, Selmecbányától DK-re. L: [1921] – 4235, ebből 4135 (97,6%) szlovák, 35 (0,8%) magyar, 31 (0,7%) német; [1930] – 5103, ebből 4681 (91,7%) szlovák, 116 (2,3%) német, 108 (2,1%) magyar. [2011] – 8046, ebből 7070 (87,9%) szlovák, 25 (0,3%) magyar, 5 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 7060 (87,7%) szlovák, 29 (0,4%) magyar, 3 (0,04%) német. V: [2011] – 5041 r. k., 1202 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz. elején, 1244-ben szabad királyi városi ranggal rendelkezett. Egyike volt a legelőkelőbb felvidéki városoknak, s városi joga, az ún. ~i jog mintául szolgált számos felvidéki város kiváltsága számára. 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban, ekkor elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. Jelentősebb műemlékei a 13. sz.-ban román stílusban emelt, majd 1699–1705 között barokkosított r. k. (Szűz Mária-) vártemplom, a hozzá tartozó, 1551–64 között épült erődrendszerrel, az 1564-ben emelt ún. Tarisznyavár, az 1784–86 között épült klasszicista ev. templom és az 1901-ből származó neobarokk Városháza. Legjelentősebb iparágai a gép-, fafeldolgozó és élelmiszeripar.

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások