Település - Népszámlálási és települési adatok 1880 és 2011 között

Az adatbázis tartalmazza a települések magyar és szlovák megnevezését, hivatalos 6 számjegyű kódját, közigazgatási állapotát és a népszámlálási és települési adatokat 1880 és 2011 között.

Komárom [Komárno] /település/

hivatalos megnevezés: Komárno, magyar megnevezés: Komárom (település), kód: [501026], járás: Komárom [401], kerület: Nyitrai kerület [4]

Város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i csúcsában, a Duna bal partján, a Vág folyó torkolatánál, Érsekújvártól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 17 715, ebből 13 584 (76,7%) magyar, 2411 (13,6%) szlovák, 729 (4,1%) német, 128 (0,7%) zsidó; [2011] – 34 349, ebből 18 506 (53,9%) magyar, 11 509 (33,5%) szlovák, 247 (0,7%) cseh és morva, 141 (0,4%) roma, 21 (0,06%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 080 (58,5%) magyar, 9883 (28,8%) szlovák, 213 (0,6%) cseh, 139 (0,4%) roma, 19 (0,1%) német. V: [2011] – 15 192 r. k., 4066 ref., 954 ev., 213 gör. kat., 172 metodista, 128 jehovista, 68 gör. kel., 40 izr. – Egykori virágzó kereskedőváros, a 17–18. sz.-ban Mo. gabona-, fa- és halkereskedelmének központja volt. 1265-től városi, 1745-től szabad királyi városi, 1876-tól törvényhatósági jogú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. Az államalapítás korától 1922-ig Komárom, majd 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Komárom-Pozsony vármegye székhelye volt. A Duna jobb partján fekvő, s a trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt elővárosa, az 1896-ban ~hoz csatolt Újszőny, előbb Komáromújváros, majd 1924-től ~ néven önálló várossá alakult. A Duna bal parti ~ 1938 okt.-ében az első bécsi döntést megelőző csehszlovák–magyar határtárgyalások (komáromi tárgyalások) színhelye volt. Népességének mintegy egynyolcadát kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – A honfoglalás után vízivárként épült, a 16–17. sz.-ban átépített, majd a 19. sz. elején a várost is magában foglaló erődítményrendszerré átalakított vára védműveinek nagy részét mára lebontották, műemlékként a Nádor-vonal mellett a Pozsonyi-kapu és a VI. Bástya maradt meg. A város további jelentősebb műemlékei az 1715-ben állított barokk Szentháromság szobor, a 13. sz.-i alapokon 1745-ben emelt barokk stílusú r. k. (Szt. András-) templom, az ugyancsak 1754-ben épült késő barokk ortodox (ún. szerb) templom, az 1769-ben épült késő barokk r. k., ún. katonatemplom (2001 óta a Limes Galéria székhelye), a 18. sz. második felében késő barokk stílusban emelt, majd 1813-ban klasszicista stílusban átépített régi városháza, a 18. sz. első felében épült barokk r. k. Szt. Anna-kápolna, az 1788-ban emelt copf stílusú ref. templom (Szl. legnagyobb ref. temploma), az 1848-ban épült klasszicista r. k. (Szt. Rozália-) templom, a 19. sz. elején épült klasszicista Zichy-palota, az 1860–63 között emelt neogótikus Tiszti Kaszinó, az 1875-ben emelt neoreneszánsz Városháza, a múzeum 1913-ban emelt historizáló stílusú épülete és az 1936–37-ben épült zsinagóga. Klapka György tábornok 1896-ban emelt szobrát (Róna József alkotása) és a ~i születésű Jókai Mór 1937-ben emelt szobrát (Berecz Gyula alkotása) 1946-ban egyaránt ledöntötték; előbbit 1965-ben a vár melletti ligetben állították fel újra, s csak 1991-ben kerülhetett vissza eredeti helyére, a város főterére, utóbbit már 1952-ben visszahelyezték a múzeum udvarára. Szt. István király lovas szobrát 2009-ben állították. ~ legjelentősebb régészeti lelőhelye a hajógyár területén 1979–89 között feltárt 153 síros késő avar kori temető. – A város a szlovákiai magyarság egyik szellemi és kulturális központja, számos magyar kisebbségi intézmény székhelye, politikai és kulturális rendezvény helyszíne. 1920-ban itt jött létre az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt, a két vh. között ~ volt a szlovákiai ref. egyház Dunáninneni egyházkerületének központja, az 1921-ben alapított Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, az 1925-ben alapított Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és az 1928-ban létrehozott Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetségének székhelye, s felszámolásáig (1945) itt működött az 1911-ben alaókai Egyesület. A magyar r. k. papság által 1924-ben alapított Katolikus Nagybizottság itt hozta létre a leendő r. k. lelkészek oktatását biztosító Katolikus Magyar Kisszemináriumot és a Katolikus Magyar Internátust, a Mariánumot, s 1935–42 között itt működött a ref. egyház tanítóképző intézete is. 1952-ben ~ban jött létre az első állandó szlovákiai magyar színház, a Magyar Területi Színház (1990-től Komáromi Jókai Színház), 1997 óta itt működik a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, 1964 óta itt rendezik meg a műkedvelő színjátszó együttesek és irodalmi színpadok országos seregszemléjét, a Jókai Napokat, 1986 óta a Lehár Napokat, 1991 óta a Selye János Napokat, 1992 óta pedig a két ~ közös rendezvényeként a Komáromi Napokat. Egy magyar püspökség létrehozásának előmozdítása céljából 1990 óta pünkösd vasárnapján évente megtartják a ~i Imanapot. Az 1886-ban alapított, s 1949-ben a Duna Menti Múzeum megnevezést kapott múzeuma 2002–2007 között a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet viselte. 1993 óta ~ a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége székhelye, amely 1996 óta megrendezi a városban a Komáromi Pedagógiai Napokat. – Jelentősebb lapjai a két vh. között a Komáromi Lapok, A Reggel, Barázda, a Tábortűz, a Szivárvány, a Katholikus Értesítő, a Szűz Mária Virágos Kertje, a Kis Tükör, a Magyar Vasárnap, a Magyar Tanító és a Nemzeti Kultúra voltak. Az 1950-es években Za lepší život – A Jobb Életért, az 1960-as évektől pedig Hangunk és Dunatáj címmel jelentek meg járási hetilapjai. A Dunatáj mellett jelenlegi jelentősebb lapjai a Komáromi Lapok (1991-től) c. önkormányzati hetilap, a Delta (2003) c. járási hetilap és az Atelier (1998) c. művészeti folyóirat. – A jezsuiták által 1649-ben alapított, majd 1802-től a bencések által irányított gimnáziumát a csehszlovák hatóságok ugyan 1945-ben felszámolták, de 1950-ben itt nyílhatott meg a második vh. utáni Csehszl. első magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (1995-től Selye János Gimnázium). 1952–1959 között magyar tanítási nyelvű óvónőképző pedagógiai gimnáziuma is működött. A 21. sz. elején az állami gimnázium mellett magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi gimnáziummal (Marianum, alapítva 2000-ben), vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű ipari középiskolával, mezőgazdasági középiskolával, gépészeti szaktanintézettel, összevont kereskedelmi és szolgáltatási középiskolával, szakmunkásképző intézettel, valamint három állami és egy r. k. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1992-ben jött létre a magyarországi főiskolák levelező tagozatos képzését biztosító Komáromi Városi Egyetem, 1994-ben alakult meg a ref. lelkészképző Calvin János Teológiai Akadémia (1990-ben eredetileg katechetikai szemináriumként jött létre), 2004-ben pedig a magyar nyelvű Selye János Egyetem. – Jelentős vízisport és idegenforgalmi központ, termálfürdője ízületi és reumás betegségek gyógyítására is alkalmas. Folyami hajókikötő, vasúti és közúti csomópont, ill. határátkelőhely Mo. felé. Meghatározó ipari létesítménye az 1898-ban alapított hajógyár, ezenkívül jelentékeny cipő-, élelmiszer-, nyomda-, gép- és bőriparral rendelkezik. A várostól É-ra fekvő Apályi-sziget 1954 óta 22 ha területen természetvédelmi terület (vízimadarak fészkelőhelye). – 1979-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Örsújfalut. – Ir. Kecskés László: Komáromi mesterségek (1974); Kecskés László: Komárom, az erődök városa (1984); Mácza Mihály: Történeti séták a városban (1992); Szénássy Zoltán: Rév-Komárom (1998); Szénássy Zoltán: Komáromi krónikás (2003).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások


MegyeNitriansky kraj (4)
JárásKomárno (401)
TelepülésKomárno
Népességszám34349

Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID18512
Módosítás dátuma2020. szeptember 6.

A településhez kapcsolódó egyéb adatok

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Csemadok művészeti együttesek

Not Found

Repertóriumok

Szociális, kulturális, gazdasági kérdések.: 2. évf. 1933. január – 1. (12.) sz., 34–40. p. Benne: Az aradi Vasárnap. Kulturharc előtt állunk, ha a közoktatásügyi minisztérium nem vonja még idejében vissza a népiskolák átszervezéséről szóló törvényjavaslatát. P. L.: Ez a kapitalizmus! Ikvay László: Krematórium építését javasolta néhány városatya a pozsonyi városházán. (R.): Keresztes kommunisták is vannak, mondotta egy “keresztény vezető ember”. (R.): A béketörekvések megcsúfolása és az emberiség csökkenő hitének és bizalmának teljes megrendítése az az egyszerű ujsághír. Cz. J.: Gömbös Gyula magyar miniszterelnök, azt a kijelentést tette. A banktőkések világából. Munkanélküliek száma Csehszlovákiában. A német munkásság csökkenő munkabérei. A szakszervezetek Csehszlovákiában. Katolikus munkásszövetség alakul Erdélyben. (Kat. Munkáslap) Aggkori támogatás Csehszlovákiában. A népszövetség és rosszúl fizető tagjai címen a párisi Illustration hozott érdekes cikket. A dohányfogyasztás csökkenése is a gazdasági krízis bizonyítéka. Fegyverkezésre fordított összeg az egyes államokban. Adóterhek növekedése Csehszlovákiában 1919—1929. Gazdasági válság hatása az Unióban. A nagyvárosi élet egészségtelen és antiszociális berendezésével. A szovjet vallásgyalázó képekkel és felírással ellátott gyufát csempészett Angliába. Cilacc a rövidített neve a kommunizmus elleni aktiv küzdelemre alakult szövetségnek. A szatmári kat. Leányclub. A szociális testvérek társasága Kassa után Komáromban is. Hogy a katolikus karitásnak mekkora teljesítményét tudja véghez vinni. A misszionáriusok hatalmas munkájának a bizonyítéka. Sopronban szegények bankettjét rendezték meg. Uj szerzetesrend. (Egyházi lapok) Mozart katolicizmusáról írt értékes cikket. A francia katolikusok filmmunkájáról ad összefoglaló képet. A katolikus irószövetség megalakítása előtt.: 2. évf. 1933. január – 1. (12.) sz., 34–40. p. Benne: Az aradi Vasárnap. Kulturharc előtt állunk, ha a közoktatásügyi minisztérium nem vonja még idejében vissza a népiskolák átszervezéséről szóló törvényjavaslatát. P. L.: Ez a kapitalizmus! Ikvay László: Krematórium építését javasolta néhány városatya a pozsonyi városházán. (R.): Keresztes kommunisták is vannak, mondotta egy “keresztény vezető ember”. (R.): A béketörekvések megcsúfolása és az emberiség csökkenő hitének és bizalmának teljes megrendítése az az egyszerű ujsághír. Cz. J.: Gömbös Gyula magyar miniszterelnök, azt a kijelentést tette. A banktőkések világából. Munkanélküliek száma Csehszlovákiában. A német munkásság csökkenő munkabérei. A szakszervezetek Csehszlovákiában. Katolikus munkásszövetség alakul Erdélyben. (Kat. Munkáslap) Aggkori támogatás Csehszlovákiában. A népszövetség és rosszúl fizető tagjai címen a párisi Illustration hozott érdekes cikket. A dohányfogyasztás csökkenése is a gazdasági krízis bizonyítéka. Fegyverkezésre fordított összeg az egyes államokban. Adóterhek növekedése Csehszlovákiában 1919—1929. Gazdasági válság hatása az Unióban. A nagyvárosi élet egészségtelen és antiszociális berendezésével. A szovjet vallásgyalázó képekkel és felírással ellátott gyufát csempészett Angliába. Cilacc a rövidített neve a kommunizmus elleni aktiv küzdelemre alakult szövetségnek. A szatmári kat. Leányclub. A szociális testvérek társasága Kassa után Komáromban is. Hogy a katolikus karitásnak mekkora teljesítményét tudja véghez vinni. A misszionáriusok hatalmas munkájának a bizonyítéka. Sopronban szegények bankettjét rendezték meg. Uj szerzetesrend. (Egyházi lapok) Mozart katolicizmusáról írt értékes cikket. A francia katolikusok filmmunkájáról ad összefoglaló képet. A katolikus irószövetség megalakítása előtt.: 2. évf. 1933. január – 1. (12.) sz., 34–40. p. Benne: Az aradi Vasárnap. Kulturharc előtt állunk, ha a közoktatásügyi minisztérium nem vonja még idejében vissza a népiskolák átszervezéséről szóló törvényjavaslatát. P. L.: Ez a kapitalizmus! Ikvay László: Krematórium építését javasolta néhány városatya a pozsonyi városházán. (R.): Keresztes kommunisták is vannak, mondotta egy “keresztény vezető ember”. (R.): A béketörekvések megcsúfolása és az emberiség csökkenő hitének és bizalmának teljes megrendítése az az egyszerű ujsághír. Cz. J.: Gömbös Gyula magyar miniszterelnök, azt a kijelentést tette. A banktőkések világából. Munkanélküliek száma Csehszlovákiában. A német munkásság csökkenő munkabérei. A szakszervezetek Csehszlovákiában. Katolikus munkásszövetség alakul Erdélyben. (Kat. Munkáslap) Aggkori támogatás Csehszlovákiában. A népszövetség és rosszúl fizető tagjai címen a párisi Illustration hozott érdekes cikket. A dohányfogyasztás csökkenése is a gazdasági krízis bizonyítéka. Fegyverkezésre fordított összeg az egyes államokban. Adóterhek növekedése Csehszlovákiában 1919—1929. Gazdasági válság hatása az Unióban. A nagyvárosi élet egészségtelen és antiszociális berendezésével. A szovjet vallásgyalázó képekkel és felírással ellátott gyufát csempészett Angliába. Cilacc a rövidített neve a kommunizmus elleni aktiv küzdelemre alakult szövetségnek. A szatmári kat. Leányclub. A szociális testvérek társasága Kassa után Komáromban is. Hogy a katolikus karitásnak mekkora teljesítményét tudja véghez vinni. A misszionáriusok hatalmas munkájának a bizonyítéka. Sopronban szegények bankettjét rendezték meg. Uj szerzetesrend. (Egyházi lapok) Mozart katolicizmusáról írt értékes cikket. A francia katolikusok filmmunkájáról ad összefoglaló képet. A katolikus irószövetség megalakítása előtt.

Kronológiák

Not Found

Kisnyomtatványok

Not Found

Felvidéki település-mustra (a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisa)

HAGYOMÁNYOK
Szöveges gyűjtésektalálat: 3
Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázistalálat: 1
Népzenei gyűjtések adatbázisa0
Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum0
Szlovákiai Magyar Néptánc Adatbázistalálat: 1
Népi játékok0
Kvízek0
Felvidéki értéktártalálat: 3
JELEK
Emlékhelyek a Felvidékentalálat: 36
Publikációktalálat: 5
Folyóiratok0
Rendezvények, ünnepélyek0
Csemadok Fotóarchívumtalálat: 6
Régi fotók a Felvidékentalálat: 19
KÖZÖSSÉGEK
Csemadok szervezetek megalakulásatalálat: 3
Csemadok alapszervezetektalálat: 1
Művészeti együttesektalálat: 11
Csemadok területi választmányoktalálat: 1
Könnyűzenei együttesektalálat: 3
Értéktár Bizottságoktalálat: 1
SZEMÉLYISÉGEK
Országos rendezvények eredményeitalálat: 164
Jeles felvidéki személyiségektalálat: 12
A Szövetség személyiségei, kitüntetettjeitalálat: 196
Kézművesek adatbázisatalálat: 7

Hibát talált?

Üzenőfal