hivatalos megnevezés: Kráľovský Chlmec, magyar megnevezés: Királyhelmec (település), kód: [528447], járás: Tőketerebes [811], kerület: Kassai kerület [8]

Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Nagy-hegy K-i lábánál, Nagykapostól D–DNy-ra. L: [1921] – 2853, ebből 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó, 116 (4,1%) szlovák; [2011] – 7698, ebből 5670 (73,7%) magyar, 1496 (19,4%) szlovák, 304 (3,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6590 (85,6%) magyar, 821 (10,7%) szlovák, 12 (0,2%) roma. V: [2011] – 3722 r. k., 1853 ref., 933 gör. kat., 201 jehovista, 38 ev., 5 izr. – A középkor óta szőlőtermesztéséről híres mezőváros, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1964-ben kapta vissza. A 18. sz.-tól beköltöző, s népességének közel egynegyedét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportálták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették át, s helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Szentlélek-) templomát 1751–57 között barokkosították, 1785–87-ben emelt ref. templomát 1893-ban neogótikus stílusban alakították át, zsinagógája a 19. sz.-ban, gör. kat. temploma 1996-ban épült. A reneszánsz Lorántffy-kastélyt az egykori Nyáry-kúria helyén I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna építtette a 17. sz. közepén; a Kis-hegy K-i lejtőin a 16. sz. első felében épült Perényi-féle várkastélynak már csak romjai láthatók. A szoborparkot (benne többek között Petőfi Sándor, Szt. István, Szt. Imre és Szt. László szobrával) és a számos köztéri alkotást is magában foglaló Millenium teret 2002-ben adták át. A város a Felső-Bodrogköz kulturális és gazdasági központja. 1983 óta itt rendezik meg a Bodrogközi Irodalmi és Kulturális Napokat, 1990 óta – az 1930–44 között ~en szolgált Mécs László papköltő emlékére – a Mécs László Napokat. 1990-ben jött létre ~en a Ticce Bodrogközi és Ungvidéki Alkotóművészek Társasága, 1991-ben a Mécs László Népfőiskola, 1994-ben a ~i és sárospataki székhelyű Bodrogközi Művelődési Egyesület, 2006-ban pedig a Bodrogközi és Ung-vidéki Múzeum. Az 1950-es években Szövetkezeti Élet címmel járási hetilapja jelent meg, az 1990-es években Bodrogközi Hírnök (1992), Helmeci Mécses (1992) és Helmeci Újság (1995) címmel indultak lapok. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (alapítva 1953-ban), szakmunkásképző középiskolája, valamint leány szakközépiskolája volt. A budapesti Corvinus Egyetemnek az 1990-es évek eleje óta, a komáromi Selye János Egyetemnek 2004 óta működik ~en kihelyezett tagozata. Legjelentősebb ipari létesítménye a varróüzem. A Gyalmos nevű közeli égeres láperdő növényvilágát 1967-ben 13,6 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították. – Ir. Péter Imre – Molnár János (összeáll.): Sedemsto rokov Kráľovského Chlmca. Királyhelmec 700 éve (1969); Bogoly János: Királyhelmec. Királyhelmec és a Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme (1992).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások