Ipolyság [Šahy]

Város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó; [2011] – 7624, ebből 4410 (57,8%) magyar, 2959 (38,8%) szlovák, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 4839 (63,5%) magyar, 2468 (32,4%) szlovák. V: [2011] – 6168 r. k., 221 ev., 142 ref., 16 gör. kat. – 1806-tól 1922-ig Hont vármegye székhelye, 1960-ig járási székhely volt; a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták; magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. 13. sz.-i korai gótikus alapokon nyugvó r. k. (Nagyboldogasszony-) templomát 1734-ben barokkosították, s ekkor emelték a premontreiek egykori zárdája helyén a jezsuiták gazdasági épületét is. A copf-klasszicista stílusú egykori vármegyeháza 1827–57 között, a késő klasszicista volt városháza 1888-ban, a historizáló stílusú ev. templom 1900-ban, a kálvária 1907-ben épült. A 20. sz. elején emelt zsinagógája kertjében 2004-ben avatták fel az Átrium Európa-udvart. A város a Középső-Ipolymente, a honti palóc magyarság szellemi és kulturális központja.1967 óta évente itt rendezik meg a Honti Kulturális Napokat, az 1898-ban alapított, de 1922-ben felszámolt Honti Múzeum utódaként 1992-ben nyílt meg a Honti Múzeum és Galéria, s 1997-ben ~on hozták létre a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumot. A két vh. között A Hét (1929–34) címmel társadalmi és kulturális folyóirata, az 1950-es években A Haladó Faluért (1952–60) címmel járási hetilapja jelent meg, 1992 óta itt adják ki a Honti Lapok c. havilapot. A 21. sz. elején állami (Pongrácz Lajos Alapiskola) és r. k. egyházi (Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola) magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tanítási nyelvű állami gimnáziuma 1913-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1954-ben nyílt meg, r. k. egyházi nyolcéves gimnáziuma (Fegyverneki Ferenc Egyházi Nyolcéves Gimnázium) 1995-ben, Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézete 1956-ban létesült. ~ közúti határátkelőhely Mo. felé; iparágai közül főként a ruházati, élelmiszer- és bútoripar jelentős. 1980-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pereszlényt, 1986-ban Tesmagot; 1980–98 között hozzá tartozott Gyerk. – Ir. Csáky Károly: Nyolc évtized sorsfordulók tükrében (1913–1993) (1993); Danis Ferenc: Ipolyság. A zsidóság története és emlékei (2002); Danis Ferenc: Ipolyság (2005).