hivatalos megnevezés: Hlohovec, magyar megnevezés: Galgóc (település), kód: [507032], járás: Galgóc [203], kerület: Nagyszombati kerület [2]

Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, az Inóc- (Galgóci) hegység D-i lábánál, a Vág folyó bal partján, Nagyszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 8422, ebből 7176 (85,2%) szlovák, 694 (8,2%) zsidó, 350 (4,2%) magyar; [2011] – 22 701, ebből 21 220 (93,5%) szlovák, 21 (0,1%) magyar, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 818 (91,7%) szlovák, 32 (0,1%) magyar. V: [2011] – 15 281 r. k., 446 ev., 26 gör. kat., 17 ref., 7 izr. – Alföldi jellegű kisváros volt, a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal; 1960-tól ismét város, 1960-ig és 1996-tól járási székhely. Jelentősebb műemlékei a Vág völgyének védelmét szolgáló, a török hadak által a 17. sz. második felében elfoglalt és lerombolt vára helyén 1720-ban épült barokk stílusú Erdődy-kastély, az angolparkjában álló 18. sz.-i barokk pavilon és lovaglóterem, valamint az empire stílusú színházépület, a 14. sz.-i gótikus (Szt. Mihály-) plébániatemplom, a ferencesek 1465-ben gótikus stílusban épült, majd 1598-ban reneszánsz stílusban átépített (Mindenszentek-) temploma és kolostora (jelenleg az 1959-ben alapított Honismereti Múzeumnak ad helyet), az 1349–65 között épült városi ispotály és ispotálytemplom, valamint az 1891-ben épült mór stílusú zsinagóga. Gazdag régészeti lelőhely, honfoglalás kori magyar lovassírral, benne számos ékszerlelettel és palmettadíszes tarsolylemezzel. Vasúti és közúti csomópont; a 20. sz. második felében jelentős ipari központ: 1943-ban itt épült fel Szl. legnagyobb gyógyszergyára, ezenkívül jelentékeny kohó-, ruházati, bútor- és építőanyag-iparral rendelkezik. 1953-ban ~hoz csatolták Vágszentpétert (Svätý Peter pri Váhu) és Beregszeget (Šulekovo).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások