hivatalos megnevezés: Galanta, magyar megnevezés: Galánta (település), kód: [503665], járás: Galánta [202], kerület: Nagyszombati kerület [2]

Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3666, ebből 2958 (80,7%) magyar, 472 (12,9%) szlovák, 106 (2,9%) zsidó; [2011] – 15 138, ebből 8833 (58,3%) szlovák, 4623 (30,5%) magyar, 6 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8573 (56,6%) szlovák, 4822 (31,9%), 6 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8612 r. k., 735 ev., 190 ref., 53 gör. kat., 34 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz.-tól jelentős számú, lakosságának közel egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után, 1947-ben Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. István-) temploma 1805-ben, ev. temploma 1992-ben épült. A két Esterházy-kastély közül a régebbi a 17. sz. elején reneszánsz stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át. Az újabb, angol Tudor-stílusú neogótikus kastélyt 1860-ban emelték egy 1633-ban épült reneszánsz kastély alapjain. – A város a Mátyusföld egyik gazdasági, a mátyusföldi magyarság szellemi és kulturális központja. 1925-től 1945-ös felszámolásáig itt volt a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalmat összefogó Hanza Szövetkezeti Áruközpont székhelye, s a szövetkezet kiadásában 1928–44 között ~án jelent meg a Hanza Szövetkezeti Újság. Az 1930-as években Szt. Ágoston Társulat néven r. k. magyar könyvkiadó társaság működött. Itt töltötte gyermekéveit Kodály Zoltán, ~i zenei élményei Galántai táncok c. művének ihletői lettek. A zeneszerző emlékére 1969 óta rendezik meg ~n a Kodály Napokat, a szlovákiai magyar felnőtt és gyermekénekkarok országos fesztiválját. Honismereti Múzeuma 1969-ben létesült. 1960–90 között Víťazná cesta – Győzelmes Út, 1990–91-ben Cesta – Út címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 1992-ben a városi önkormányzat kiadásában indult útjára a Galántai Újság c. társadalmi-kulturális havilap. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kodály Zoltán Alapiskola) és gimnáziummal (Kodály Zoltán Gimnázium, alapítva 1953-ban), valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett. 1991-ben itt nyílt meg Szl. első – magyar tanítási nyelvű – magángimnáziuma, amely 2000 óta angol-magyar magángimnáziumként működik. Vasúti és közúti csomópont, iparágai közül az élelmiszeripar a legjelentősebb, ezenkívül gép-, fa- és vegyiparral rendelkezik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hódi, Nemesnebojsza és Javorinka községeket; 1971–90 között hozzá tartozott Taksonyfalva. – Ir. Galanta – Galánta 1899–1999 (1999); Pukkai László (szerk.): Galánta 1237–2007 (2007).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások