hivatalos megnevezés: Dobšiná, magyar megnevezés: Dobsina (település), kód: [525634], járás: Rozsnyó [808], kerület: Kassai kerület [8]

Város a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajóba torkolló Dobsina-patak völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 4622, ebből 2225 (48,1%) szlovák, 1741 (37,7%) német, 353 (7,6%) magyar, 184 (4,0%) zsidó, 45 (1,0%) roma; [2011] – 5702, ebből 4083 (71,6%) szlovák, 613 (10,8%) roma, 13 (0,2 %) magyar, 8 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3763 (66,0%) szlovák, 901 (15,8%) roma, 25 (0,4%) német, 19 (0,3%) magyar. V: [2011] – 1595 r. k., 1126 ev., 32 gör. kat., 6 ref. – A 14. sz. elején német (szász) bányászok által alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, vasat, rezet, kobaltot, nikkelt és azbesztet bányásztak, bányái azonban a 19–20. sz.-ra kimerültek, s bányaműveiben 1945 után már csak azbeszt- és vasérckitermelés folyt. Határában 1948–60 között vízlépcsőt és vízerőművet létesítettek. 1417-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1965-ben szerezte vissza. 1938–45 között járási székhely volt. Német lakóit, az ún. bulénereket a második vh. után kitelepítették Németországba. Ev. temploma 1480-ban épült késő gótikus stílusban, 1891-ben neogótikus stílusban alakították át; r. k. (Xavéri Szt. Ferenc-) temploma 1792-ben emelt barokk-klasszicista stílusú építmény. A Városháza 1870-ben épült neoreneszánsz stílusban. ~tól ÉNy-ra, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park D-i részén, a Ducsa-hegy alatt 971 m magasságban található az 1979 óta védett Dobsinai-jégbarlang, Szl. egyik leglátogatottabb barlangja.

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás

Népszámlálások