Besztercebánya [Banská Bystrica]

Város, járási és kerületi székhely a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra között, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól É-ra. L: [1921] – 10 587, ebből 8222 (77,7%) szlovák, 870 (8,2%) magyar, 753 (7,1%) zsidó, 454 (4,3%) német, 32 (0,3%) roma; [2011] – 80 003, ebből 67 062 (83,8%) szlovák, 754 (0,9%) cseh-morva, 445 (0,6%) roma, 300 (0,4%) magyar, 61 (0,1%) német, 11 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 67 008 (83,8%) szlovák, 811 (1,0%) cseh, 435 (0,5%) magyar, 247 (0,3%) roma, 53 (0,1%) német, 3 jiddis. V: [2011] – 30 691 r. k., 8715 ev., 847 gör. kat., 373 metodista, 227 adventista, 207 gör. kel., 164 jehovista, 104 baptista, 80 ref., 27 izr. – Német (szász) hospesek által alapított virágzó bányaváros volt. Hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, rezet és higanyt bányásztak, aminek köszönhetően a város a 15–16. sz.-ban vezető szerepet játszott az európai érckereskedelemben. 1255-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Zólyom vármegye, 1940–45 között a Garam menti zsupa, 1960–90 között a Közép-szlovákiai kerület, 1949–60-között és 1996 óta a ~i kerület székhelye. 1944. aug. 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, s két hónapon keresztül ~án volt a Szlovák Nemzeti Tanács, a katonai és partizánalakulatok központja. – Történelmi városrésze védett műemlékegyüttes. Eredetileg román stílusú r. k. Szűz Mária mennybevétele (ún. német) templomát a 14–15. sz.-ban gótikus, majd reneszánsz és barokk stílusban alakították át. R. k. Szt. Erzsébet ispotálytemploma 1303-ban gótikus, r. k. Szt. Kereszt- (ún. szlovák) temploma a 15. sz.-ban késő gótikus, r. k. püspöki székesegyháza 1695–1715 között barokk, a püspöki rezidencia 1783-ban ugyancsak barokk, az ev. templom 1803–07 között klasszicista stílusban épült. A 13. sz. második felében emelt várának ma már csak az előkapuja, gótikus kapuzata és egyik bástyatornya áll. Polgárházai közül legnevezetesebb az 1479-ben épült késő gótikus Mátyás-ház, a 16. sz. közepén emelt reneszánsz Thurzó-ház és az 1660-ban épült reneszánsz Beniczky-ház. – A város r. k. püspöki székhely, Közép-Szl. közlekedési, kulturális és gazdasági központja. Városi Múzeuma 1889-ben, a Közép-szlovákiai Múzeum 1950-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma 1955-ben, operaszínháza (Jozef Gregor Tajovský Színház) és bábszínháza 1960-ban, a Bél Mátyás Egyetem 1992-ben jött létre. Legjelentősebb iparágai a fa-, építőanyag, kohó-, gép-, élelmiszer-, elektronikai, papír- és nyomdaipar. – Az 1960–70-es években ~hoz csatoltak közel két tucat szomszédos települést, köztük a reneszánsz Radvánszky-kastélyról híres Radványt (Radvaň).